Gyöngyhalászat az Arab-félszigeten

Az olaj előtti időkben az Arab-félsziget lakóinak egyik legfontosabb megélhetési forrása a gyöngyhalászat volt. Még ma is sokan vannak, akik ápolják ezt a hagyományt, és ha Dubai-ban járunk, mi is elmerülhetünk a gyöngyhalászat mesés és egyben kegyetlen világában.

A Perzsa-öböl langyos és sekély vize ideális otthon a gyöngykagylók és osztrigák számára. Ezek a puhatestűek termelik ugyanis – a beléjük kerülő szennyeződések ellen védekezve – az igazgyöngyöket, ezeket a biogén féldrágaköveket. Bár lehet már mesterségesen is tenyészteni őket, a világ legszebb természetes gyöngyei sokszor az arab vizekből érkeznek, ahol évezredes hagyománya van a gyöngyhalászatnak.

pearl_diving-1

Az arab gyöngyhalászat hagyománya

Az első Perzsa-öbölből származó igazgyöngyöt Kuvaitban találták a régészek és több mint 7000 éves. A belé fúrt lyukból sejthető, hogy egy nyakék része volt, így tudjuk, hogy már ekkor is ékszerként használták a gyöngyöt a gazdag emberek. Több ókori forrás, görögök és mezopotámiai írások is említik az arab gyöngyök szépségét és értékét.

Az igazgyöngyöt emellett különleges képességekkel is felruházták. Formája és színe miatt a Holddal hozták összefüggésbe: a termékenység, vagyon, szerencse szimbólumát látták benne, ami mágikus védelmet ad viselőjének. Gyógyszerként is tekintettek rá, úgy gondolták, porított formában gyógyítja a szívbetegségeket, az emésztési zavarokat, az álmatlanságot, sőt, a leprát is.

pearl_diving-4

Gazdag vizeken

A gyöngyhalászat nehéz és veszélyes mesterséges: a sekély zátonyok között hajózni és a mélybe merülni az apró ékkövekért nagy szaktudást igényel – a képzett arab hajósok szakértői voltak ennek a tudománynak. Különleges hajójukkal, a dhow-val siklottak ki a kikötőkből, a 19. századi fénykorban több ezer hajó szelte vizeket egy-egy szezonban és körülbelül 80 ezer ember számára biztosított megélhetést az üzletág. A mai Emírségek partjainál mintegy 1200 hajó állomásozott, a gyöngyhalászat központja Dubai volt – nem hiába található itt ma is gyöngymúzeum. A gyöngyhalászat fénykora a 20. század elején ért véget. Körülbelül 1930-ra fejlesztették ki a japánok a gyöngytenyésztést, aminek köszönhetően a piacot elárasztották a mesterséges igazgyöngyök.

pearl_diving-2

Kemény munka, kis jutalom

Amennyire nagy értékűek az igazgyöngyök, annyira veszélyes megszerezni őket. A gyöngyhalász szezon júniustól szeptemberig tart, ilyenkor a férfiak hátra hagyták sivatagi életüket és a partra indultak a gyors vagyonszerzés reményében. Egy dhow legénysége 15-80 emberből állt, akik akár heteket éltek ezeken a csupán 15 méter hosszú hajókon, a kemény fizikai munkához képest elég sovány ellátás mellett. A gyöngyhalászok arab neve a ghais, általában vékony, de szívós emberek, akik alkalmasak a merülésre. A saib-ok izmos, erős férfiak, akik kihúzzák a halászokat a vízből zsákmányukkal együtt.

A merülés előtt a ghais kötelet köt a derekára és kosarat akaszt a nyakába. Egy nehéz kő segítségével merül a mélybe, akár 18 méterre, a kagylókhoz. Kése segítségével lemetszi a kagylókat a szikláról, kosarába pakolja, majd amikor már nem bírja tovább levegővel, megrángatja a kötelet, hogy húzzák fel. Fent zsákmányát kipakolja, kifújja magát, majd újra merül – egy nap akár harminc alkalommal is. A kagylókat aztán a miflaket nevű speciális kés segítségével nyitják fel gyöngyök reményében, a kapitány szigorú felügyelete alatt.

pearl_diving-6

A 20. században Dubai egyik legnagyobb igazgyöngy-kereskedője Sultan Al Owais volt. Gyűjteményében rengeteg Oriental igazgyöngy és a Perzsa-öböl legszebb gyöngyei is megtalálhatók – ezt a lenyűgöző kollekciót adományozta az Emírségek népének, és ebből hozta létre a Dubai Nemzeti Bank a Gyöngymúzeumot. A felbecsülhetetlen értékű drágakövek mellett a gyöngyhalászat történetét is felfedezhetjük ezen a különleges helyen, ami őriz egy darabot az olaj előtti Arab-félsziget mesés történelméből.

pearl_diving-3

 

Képek: Innen és innen

Share Button