Szélfogó széltornyok

Az emberek évezredek óta élnek olyan éghajlaton, ami egy magyar ember számára szinte elviselhetetlenül meleg és száraz volna. De okosan épített, magas épületekkel, amelyek közel állnak egymáshoz és így árnyékolják a földszintet, a napos oldal ellenében vágott kis ablakokkal, szélfogókkal és vastag, jól szigetelő agyagfalakkal sokkal elviselhetőbbé lehet tenni a lakóházak belső hőmérsékletét.

A szélfogó vagy széltorony egy a Közel-Keleten és Afrikában is elterjedt, eredetileg Iránból származó építmény, melyet többezer éve használnak a lakóházak természetes hűtésére száraz és forró helyeken. A jellegzetesen kinéző tornyok tetején nyílások vannak, alkalmazásuktól függően akár minden oldalon.

A legegyszerűbb torony úgy működik, hogy az tetején található nyíláson át befújó szél a ház belsejébe áramlik és kinyomja az ott lévő melegebb levegőt, mert mint tudjuk, a meleg levegő felfelé száll.

 

Ahol van földalatti öntözőrendszer, qanat, ott a víz hűtőerejét is bevetik. Lezárják a szél felőli oldalon levő nyílásokat és kinyitják a szél alatt oldalt. A kinti levegő a házban levő nyomáskülönbség hatására beszívódik a föld alatti csatornába, ahol a víz és a föld lehűti, majd alulról megérkezik a házba és kinyomja a meleg levegőt a tornyon keresztül. A levegőben található pára is tovább hűti a belső tereket.

Ahol nincs se szél se víz, marad a napkémény, aminek az a működési elve, hogy a felmelegedő torony kiszívja a ház belsejéből a levegőt. A házat ilyenkor összekötik egy földalatti aknával és az azon keresztül bejövő, a föld által lehűtött levegő beszippantódik a házba és hűti a helyiségeket.

Egy igazán jól megépített, jó hővezetési képességekkel rendelkező épület alsó szintje akár kifejezetten hideg hőmérsékletre is lehűthető, ahogy ezt sok mecsetnél is tapasztalható.

Ha meg szeretné nézni a széltornyokat élőben, a Régi Dubai túrát ajánljuk, ahol bejárjuk a történelmi városrészeket, a piacokat és még egy tradícionális “abra”-n is hajókázunk a Creek vizén.